alárendelt
alárendelt [ë-ë v. e-ë] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. (választékos) Olyan, aki, ami másnak intézkedési joga alá tartozik; alárendeltség (1) viszonyában levő. Alárendelt szervek; alárendelt viszonyban van vkivel: alárendeltje; az elnöknek alárendelt titkár; alárendelt helyzetben van. Legelől ment a megyebíró néhány alárendelt tisztekkel. (Bajza József) Ez csak egy alárendelt basa, kegyelmed pedig Erdély fejedelme. (Jókai Mór)
2. (választékos) Kevésbé fontos, kisebb jelentőségű. A többihez képest ez alárendelt kérdés. Ebben az ügyben nagyon alárendelt szerepe volt. Igen szegényes alárendelt szerepet kellende [= kellett] játszanom. (Jósika Miklós)
3. (választékos) (nyelvtudomány) Alárendelés (3) viszonyában levő. Alárendelt mondat: mellékmondat; (ritka) alárendelt (összetett) mondatok: alárendelő mondatok.
4. (filozófia) Alárendelt fogalom: szűkebb körű fogalom a felette levő tágabb körű fogalomhoz viszonyítva. A „szívbaj” alárendelt fogalom a „betegség” fogalmához viszonyítva.
II. főnév -et, -je [e, e] (hivatalos) Az a személy, aki alárendeltség (1) viszonyában van vkivel. A vezető jól bánik az alárendeltjeivel. Szíves az alárendeltekhez. (Vörösmarty Mihály) Az alárendeltjeivel szemben nem volt gőgös. (Mikszáth Kálmán)
