állat [1]

Teljes szövegű keresés

állat [1] főnév -ot, -ja v. -a
1. (rendsz. többes számban) Olyan egy- v. többsejtű élőlény, amely szerves tápanyagot nem nélkülözhet, általában aktív helyváltoztatásra képes, idegrendszere, mozgásszervei és érzékszervei vannak. Alsóbbrendű, csúszómászó, édesvízi, egysejtű, emlős állat; felsőbbrendű állat; ® gerinces állat; ® gerinctelen állat; hidegvérű, kétéltű állat; ® kérődző állat; oktalan állat; ® rágcsáló állat; ragadozó, szárazföldi, tengeri, vízben élő állat; az állatok ® királya; az állatok szelídítése, színe, vándorlása, vedlése; a beteg állatok kiirtása; állatokat nevel, tart.  Kapta nagy dárdáját, Szügyébe hajítá a szép paripának: Visszatántorodva lerogyott az állat. (Arany János) Nagy szikes mezőség …, az Isten is a birka részére teremtette, mert ez a gyámoltalan állat valahogy csak elvergődik azon a kevés füvön. (Tömörkény István) || a. (tréfás) Bármely érző és magától mozgó élőlény, ideértve az embert is. ® Asszonyi állat; kétlábú tollatlan állat: ember.  E kétlábú tollatlan állatnak, miként Plátó az embert értelmezé, mi nem jut eszébe …? (Eötvös József) Az ember pedig olyan állat, hogy már régen elvesztette a tájékozódó képességét. (Móricz Zsigmond)
2. Négylábú háziállat <a baromfival ellentétben>. Gazdasági állatok; ® lábas állat. Etesd meg az állatokat.  A búzát ezideig a földesúr ette meg, csak a köles … volt a jobbágyé, ami az úr csirkéinek és állatainak nem kellett. (Móricz Zsigmond) || a. Igavonó, terhet húzó háziállat, barom, jószág. Kíméli, sajnálja állatait.  A szegény ökrök keserves izzadtságából, munkájából hozza terményeit a föld, csak éppen ők nem kapnak belőle, hanem a parádés állatok falják fel. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Alacsony erkölcsi és műveltségi fokon álló, durva ember v. embercsoport. Érzéketlen, telhetetlen állat; állattá süllyed. Ezzel az állattal nem állok szóba.  S a nép hajdan csak eledelt kivánt, Mivelhogy akkor még állat vala. (Petőfi Sándor) A gabonapálinka nagyon büdös és mérges. Butít és vadít. Állatot csinál az emberből. (Móricz Zsigmond) || a. (durva) <Szitokként, emberről szólva.> Te állat! Hát még ezt sem tudod? Maga állat! Mit csinált már megint? || b. (átvitt értelemben) Az embernek alacsonyabb, alantasabb természete.  Akármint képzelődöl, Mindég az állat az első bennetek. (Madách Imre)
4. (régies) Lény, létező dolog. Teremtett állat: teremtmény.  Kamat? Miféle állat az? (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A hátulsó ülésen … megmozdul a pokróc, … ott mégis csak kell élő állatnak létezni. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. állatbarát; állatbehozatal; állatboncolás; állatbonctan; állatcsont; állatcsoport; állategészségtan; állatértékesítés; állatfej; állatfelhozatal; állatgyógyászat; állatidomár; állatidomító; állatimádás; állatimádó; állatjárvány; állatkedvelő; állatkereskedelem; állatkereskedő; állatkiállítás; állatkórház; állatnevelés; állatoltás; állatpár; állatszállítás; állatszaporítás; állatszobor; állatszobrász; állatvágás; 2. anyaállat; apaállat; csillagállat; emlősállat; fajállat; haszonállat; háziállat; igásállat; korallállat; ősállat; számosállat; tenyészállat; törzsállat; vadállat; vágóállat; virágállat; zsákállat.
állatocska.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages