aluszékonyság
aluszékonyság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. Az aluszékony (1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, alvásra való erős, túlzott hajlamosság. Beteges, öregkori aluszékonyság. Aluszékonyságban szenved.
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az aluszékony (3) melléknévvel kifejezett tulajdonság; éberség, elevenség, élénkség hiánya; lassúság cselekvésben v. gondolkodásban. A ti aluszékonyságtok miatt nem sikerült a dolog. A nemzet politikai aluszékonyságából fölébredett. (Kemény Zsigmond)
