ámbitus
ámbitus főnév -t, -ok, -a (régies írva: ambitus is) (népies, régies)
Falusi ház udvarra néző oldalán épített, fedett, oldalt nyitott v. korláttal elzárt, védett, rendsz. oszlopos tornác, széles folyosó. A konyha előtt ott ült Illés az ámbitus kőfalán és pipázott. (Gárdonyi Géza) Későbbi álmaimban mindig téresebbnek tetszett az udvar … s az ámbitus nagy, tömzsi oszlopai. (Kaffka Margit)
ámbitusi; ámbitusos; ámbitusú.
