ámde
ámde kötőszó (választékos)
<Ellenvetést, megszorítást kifejező mondat bevezetéséül:> azonban, de, csakhogy, ám (II), ezzel szemben. A helyzet azt mutatja, hogy sikerünk volt; ámde lássuk, valóban sikernek lehet-e nevezni az eredményt. Igazolva lesz, hogy korunk nagy volt, ámde nagyságát nem egyeseknek köszönheti. (Kossuth Lajos) Tán csodállak, ámde nem szeretlek. (Petőfi Sándor) – <Néha a hisz v. hiszen szóval nyomósítva>. Az olyan leckét könnyű elhallgatni, ahol az egyes és kettős pontokat egyes és kettős csókok képezik … Ámde hisz ezek testvércsókok voltak. (Jókai Mór)
