arcvonal
arcvonal főnév
1. (katonaság) Zárt rendben álló, arccal (1) bizonyos irány felé forduló katonai osztag első hosszú, egyenes sora. Ellépett a kivezényelt katonaság arcvonala előtt.
2. (katonaság) Az a képzelt vonal, amely a harcoló ellenséges csapatok egymáshoz legközelebb eső szakaszain a harcoló éleken alakul ki; front. Benyomták, előretolták az arcvonalat. Az arcvonal a falu szélén húzódik. A tartalékot előre küldték az arcvonalba. Az egész svadron hosszú arcvonalban szembe megy a rejtélyes porfellegnek. (Jókai Mór)
3. (katonaság) Általában az egész terület, ahol a harcok folynak. Keleti, nyugati arcvonal.
4. (átvitt értelemben) Vmely közös cél érdekében létrejött szoros, harcos politikai v. társadalmi tömörülés. Népi arcvonal; a béke arcvonala.
5. (ritka, régies) Arcvonás. Szemei és arcvonalai megint eleven, negédes … kifejezést nyertek. (Kemény Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): arcvonalszakasz; arcvonalszolgálat; arcvonaltámadás.
arcvonalú.
