árnykép
árnykép főnév
1. Emberi arcélnek, oldalhelyzetű alaknak v. más figurának fekete színnel készült, festett v. fekete papírból kivágott ábrázolása, mely a természetes árnyékra emlékeztetően élesen mutatja a körvonalakat; sziluett (1, 1a). Árnyképet fest, rajzol; árnyképeket vág ki.
2. Mozgó árnyék. A táncoló alak szilaj árnyképeit messze hajigálja a fellobogó láng. (Jókai Mór) [A] gáton lovasember fekete árnyképe bukkant föl. (Herczeg Ferenc) || a. Mozgó árny, mely hátulról megvilágított papírfigurák v. megfelelően beállított kézfej és ujjak segítségével vetíthető a falra, vászonra. Árnyképekkel szórakoztatta a gyerekeket.
3. (film, színház) Kifeszített és hátulról megvilágított vászonfelületen árnyékként megjelenő emberi alakok, tárgyak képe. Az artista csoport ügyes árnyképekkel lép fel. Blúz és szoknya egyenként hulltak le a vászon kecses árnyképéről. (Babits Mihály)
4. (irodalmi nyelvben) Árnyékként, árnyékszerűen megjelenő kísértet, szellem; árny (3). A kedvelt árnykép elébe Vágyva nyujtom karomat. (Petőfi Sándor) A rég megholtak és az örökké élők vándor árnyképei sejtelmesen bolyongtak az élő alakok között. (Jókai Mór)
5. (ritka) Elmosódó, ködös, határozatlan forma. Egy hajó árnyképe a ködben. A magányos lovag alakja árnyképpé mosódik el. (Jókai Mór)
6. (átvitt értelemben, régies) Fény- és árnyképek: vmilyen jelenségnek, helyzetnek derűs és ellenszenves oldalairól szóló leírása.
