ártalmas
ártalmas melléknév -an, -abb
1. Kárt, bajt okozó; káros, romboló hatású. Ártalmas példa, szenvedély, tevékenység; ártalmas az egészségre. A nagy meleg ártalmas neki. || a. Olyan <személy>, aki másnak ártalmára (1) van; ártani szerető. Ártalmas ember.
2. A szervezetre káros, mérgező anyagot tartalmazó. Ártalmas ital, növények, szerek. Nem ettél szívecském valami ártalmas gombát? (Mikszáth Kálmán)
ártalmasság.
