átcsap
átcsap ige
1. tárgyas Átcsap (vmin) vhova: vmi fölött egy csapással más helyre juttat vmit. Átcsapja a labdát a hálón. || a. tárgyas Átcsap vhova: <tárgyat> az eddigivel ellentétes irányban levő helyre, ellentétes helyzetbe, állásba csap (I. 3). Átcsapja a váltót. [A ló] egész testén megrázta a bőrt, sörényét egyik oldalról a másikra átcsapta. (Jókai Mór)
2. tárgyas (bizalmas) Átcsap vkit v. vmit vhova kül. vmihez: gyors mozdulattal, ill. intézkedéssel, gyors elhatározással egyik helyről vmely másik helyre teszi, vmely más csoporthoz csatolja; hamarjában átteszi, áthelyezi vhova. A maradékot átcsapjuk a másik csomóba. A tanárt büntetésből átcsapták más iskolához.
3. tárgyatlan <Láng, hullámzó víz> vmin át, vmi fölött v. vmin keresztül hirtelen más helyre hatol. A víz átcsapott a gátakon. A tűz átcsap az ablakon. A kórházról átcsapott a tűz a megyeházára. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmi átcsap vmin: vmely érzés hulláma, melege hirtelen elönt vmit. Becsületes vonásain a harag lángja csapott át. (Jósika Miklós) Meleg hullám csap át a szívemen. (Gárdonyi Géza) || b. tárgyatlan <Jelenség, mozgalom, eszme> hirtelen átterjed vhova. A tűz átcsap a szomszéd házba. A Sztahanov-mozgalom a széniparból csapott át az ipar többi ágába. Az eszmék már hozzánk is átcsaptak. (Vas Gereben)
4. tárgyatlan Átcsap vhova, vmerre: <vmely irányban haladó ember, állat> hirtelen vmely más irányba, más útra tér át. Átcsap egy mellékutcába. Egyszerre átcsapott az erdő felé. Egy nádasból átcsapott balra a Tisza felé. (Mikszáth Kálmán) Iván kitért a sokaság elől és átcsapott egy mellékösvényre. (Karinthy Frigyes) || a. tárgyatlan Átcsap vmin: vmely kevésbé járt v. járható úton v. helyen sietve átmegy útrövidítés céljából; átvág vmin. Átcsapott egy szűk ösvényen az erdőszélre. A ló … még az éren is átcsapott. (Vas Gereben) Megkésett s átcsap egy szűk közön. (Gyulai Pál) || b. tárgyatlan (ritka) <Személy vmely más helyre> hirtelen elhatározással átmegy, átrándul. Este átcsaptak a szomszéd faluba egy kis borozásra. [Lajos király] a sereg elszórt tüzei láttára … Lehaladt a lépcsőn, ki is a mezőre, … Ottan egyik tűztől a másikig átcsap. (Arany János) Átcsaptak szerdán uzsonna tájt Puszta-Ránkra. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyatlan (régies) Hirtelen átpártol vkihez v. vhova. Átcsapott a kormánypárthoz. Az okoskodó emberek végképen elültek, vagy átcsaptak a győzedelmes párthoz. (Jókai Mór) [A kártyajárásban] most … a szerencse amoda csapott át. (Vajda János) || d. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átcsap vmire, vmibe: <cselekvés, kül. beszéd közben> vmely más tárgyra áttér. Átcsap egy új témára, másik dalra. Pálma … a klasszikus symphoniák után átcsapott egy magyar népdalba. (Jókai Mór) Myzer bácsi … újra a politikára csapott át. (Mikszáth Kálmán) || e. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átcsap vmibe: hirtelen vmely más cselekvésbe kezd, v. megváltoztatja magatartását. Elbeszélés közben átcsap a tréfába. Nem félt többé, sőt átcsapott a vakmerőségbe. || f. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Átcsap vminek: hirtelen elhatározással eddigi foglalkozását otthagyva, más pályára megy, más foglalkozásba kezd. Csapj át színésznek. (Tolnai Lajos)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átcsap vmibe: <folyamat, állapot, helyzet, tulajdonság, tényállás> eddigi jellegét átmenet nélkül elveszítve hirtelen más jellegűvé válik. Egyik végletből a másikba, az ellenkezőjébe csap át. Jajgatása időnkint átcsap a nevetésbe. A tavaszi idő átcsapott a meleg nyárba. Arcszíne vörösbe csapott át. Bánata örömbe csapott át. A forrongás nyílt felkelésbe csapott át. A mennyiségi változás időnkint minőségi változásba csap át. Az elbeszélés ott, ahol legérdekesebbnek ígérkezik, hirtelen letörik s új fejezetbe csap át. (Jókai Mór) Az utcai fenyegető zaj vidám kurjongatásokba csap át. (Mikszáth Kálmán)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átcsap vmibe: érintkezik vmely, a térben vele közvetlenül szomszédos, tőle elütő v. ellentétes jellegű dologgal, jelenséggel. Ezen a helyen a kövér legelő kietlen szikesbe csap át.
átcsapás; átcsapható; átcsapó; átcsapott.
