átereszt
átereszt [t-e] tárgyas ige
1. Átereszt vmit: <szilárd anyag> nem akadályozza meg, hogy cseppfolyós v. légnemű anyag, esetleg sugárzás áthatoljon rajta. A homokos talaj átereszti a vizet. A tartály fala nem ereszti át a gázt. Az üveg átereszti a fényt.
2. (bizalmas) Megengedi vkinek, hogy átmenjen vmely határvonalon; átenged. Áteresztették a határon. Átereszti a gyereket a szomszédba. Az ellenségnek rohantunk. Ez a vízen áteresztett s míg a váron túl nem haladtunk, mindég hátrált. (Eötvös József) || a. (ritka) Átereszt vkit: <vizsgán> az enyhítő körülményeket figyelembe véve olyan érdemjegyet ad vkinek, hogy az osztályt v. a vizsgálatot nem kell megismételnie; átenged. Áteresztették a vizsgán. || b. (régies) Átereszt vmit vkinek a birtokába: engedi, hogy vminek a tulajdonosa legyen vki. Lemondtak a vételről, s … a különben nem olcsó … kastélyt áteresztették a … birtokába. (Tolnai Lajos)
3. (ritka) Vmit átereszt vkire: engedi, hogy vki vmiben részesüljön, vmit átvegyen; átenged. Budavár elfoglalásának dicsőségét … a németekre is áteresztheti. (Jókai Mór) Már az urára eresztette át a felelősséget. (Móricz Zsigmond)
áteresztés; áteresztett; átereszthető; áteresztő.
