áthúz
áthúz ige
1. tárgyas Húzva vmely másik helyre, ill. vmely más helyről ide, a szóban forgó helyre juttat vmit. Áthúzza a zongorát a másik szobába. Húzzuk át a szekrényt az ebédlőbe. Áthúzta a szekrényt a szomszéd szobából. || a. tárgyas Vmin áthúz vmit: vminek a felületén végighúz és így más helyre juttat vmit. A földön áthúzza a boronát. Az ökrök áthúzták rajta a nehéz hengert. A tanító áthúzta a katedrán a széket, megvárta, míg lecsöndesedtek. (Gelléri Andor Endre)
2. Vmin áthúz vmit: húzva vmely résen v. vminek résén átjuttat vmit. Áthúzza a tűn a cérnát, a fonalat. Áthúzza a lyukon a zsinórt.
3. Vmin áthúz vmit: vmi körül húzva továbbjuttat vmit. A fején áthúzta az inget.
4. Áthúz vmit: új huzatot húz vmire. Áthúzza az ágyat: az ágyban benne levő lepedőt, huzatokat kicseréli; áthúzza a gombot; áthúzza a párnát. A kárpitos áthúzza a bútort. Egy vörös csíkos vánkoshéjat nyomott kezébe. – Húzza majd át a párnáját … (Kosztolányi Dezső)
5. Áthúz vmit: vmely íráson, rajzon v. annak vmely részletén egy v. több vonalat húz keresztül a törlés v. helytelenítés jeléül. Egy szót áthúztam. Áthúzta az egész dolgozatot. A téves bejegyzést egy vonással át kell húzni. || a. tárgyas (átvitt értelemben) Áthúzza vkinek a számításait: meghiúsítja vkinek a tervét, szándékát.
6. tárgyas (átvitt értelemben) <Vmely akadályon, nehéz, bajos helyzeten> átsegít vkit. Áthúz vkit a vizsgán.
7. tárgyatlan (vadászat) <Bizonyos madár v. madarak csoportja> átvonul vhol, vmi fölött. Itt húztak át a szalonkák. A vadlibák gágogva húztak át a rét fölött. Néha egy-egy madár húzott át rebbenő szárnyalással a tenger felé. (Kuncz Aladár)
8. tárgyatlan (ritka) Áthúz vmin: <szél, levegő> vmely helyiségen, területen áthaladva huzat v. légáramlás alakjában jelentkezik. Áthúz a szél a lakáson. Hűs szele húz át az ősznek a réten. (Juhász Gyula)
áthúzható; áthúzó; áthúzogat; áthúzott.
