átkínlódik
átkínlódik ige
1. tárgyatlan Kínlódva átjut vmin; átvergődik. A sebesült átkínlódott a mocsáron. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Kínlódva, nagy nehezen túljut vmin. Átkínlódott a vizsgán.
2. tárgyatlan (ritka) Kínok közben eljut <vmely másik helyre>; átvergődik. Átkínlódott a túlsó partra.
3. tárgyas <Időt, időben lefolyó dolgot> kínlódva kibír, átvészel. Valahogy átkínlódták a telet. Átkínlódtam egy rossz előadást. Hétfőn este rosszul lettem, a rá következő éjt nyögve kínlódtam át. (Arany János)
átkínlódás; átkínlódó; átkínlódott.
