átmelegít
átmelegít ige
1. tárgyas <Dolgot> minden részében, teljesen meleggé tesz. A nap átmelegíti a földet. A kályha átmelegíti a szobát. Az alulról jövő láng lassankint átmelegíté az épület boltozatait. (Jókai Mór) Éreztem, hogy a vér átmelegíti az arcomat. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas (átvitt értelemben, régies, választékos) Átmelegíti a szívet: hevesebb érzelemre, kül. szeretetre hangol vkit. Az igézet … átmelegítette szívét. (Jósika Miklós) A nemzeti élet érzete átmelegíté a szíveket. (Jókai Mór)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) Átmelegít vkit: <ital v. kívülről alkalmazott forró tárgy> vkinek a fázását megszünteti. A forró tégla átmelegítette. Úgy átmelegít [a bor], mintha sohase fáztál volna. (Eötvös József) Egyelőre rumos teával kínálgatta, biztatta, hogy igya meg, az majd átmelegíti. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Átmelegít vkit: vkinek a félelmét, zárkózottságát megszünteti; vkit meleg érzelemmel, rokonszenvvel tölt el. Ez a pár barátságos szó hamar átmelegítette. Ha [az író] nem tudta megtalálni a sugallatot, mely tárgya iránt átmelegítse, … kínnal alkot és belefárad. (Jókai Mór) A kisasszony olyan pompás társalgó volt, hogy mindjárt át tudta melegíteni, akivel beszélgetett. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas (átvitt értelemben) <Emberi hangot> meleggé (5a), melegséget árasztóvá tesz. Az érzelem átmelegítette a hangját. Hangja tompa, de mikor az ihlet lángja átmelegítette, ez a mozdulatlan arc ragyogott. (Jókai Mór)
3. tárgyatlan (ritka) Átmelegít vhova: vmely másik helyre árasztja melegét. A szomszédék kályhája hozzánk is átmelegít.
átmelegítés; átmelegített; átmelegíthető; átmelegítő; átmelegíttet.
