átmulat
átmulat tárgyas ige
<Időt> teljes egészében mulatással tölt (el). Az éjszakákat átmulatja. A tiszalöki főszolgabíróval átmulatott egy éccakát. (Móricz Zsigmond) || a. (irodalmi nyelvben, régies) <Időt> tölt, átél. Nem ohajtok én egy tavaszt, Hogy véled átmulassam azt, … Hanem egész életemet. (Petőfi Sándor)
átmulatás; átmulató; átmulatott.
