átnyom
átnyom tárgyas ige
1. <Személyt, dolgot> nyomva átjuttat vmin, vhova. Tolongás közben átnyomtak a másik sarokba. Átnyomta a zsákot az ajtón. [A cigányt] az utána tódulók átnyomták a hídon. (Vas Gereben) || a. Átnyom vmit vmin: vmely keskeny résen v. vminek a résein nyomva átjuttatja. Átnyomja a gombot a gomblyukon. Szitán átnyom: <gyümölcsöt, terményt> szitán szétnyomkod, s a levét így átjuttatja rajta; áttör (1).
2. (ritka) <Papirost vmely írószer v. személy írószerrel írás, rajzolás közben> olyan erősen nyom, hogy az alatta levő lapon is meglátszik a nyoma. Ez a kemény ceruza átnyomja a papírt.
3. <Nyomtatott szöveget> érvénytelenné tesz azáltal, hogy más szöveget nyom rá v. föléje v. melléje, s az eredeti szöveget áthúzással, sötét festékkel gyak. láthatatlanná is teszi. Bélyeget átnyom: a) eredeti értékét érvénytelenítve más értéket nyom rá; b) eredeti rajzára más, rendsz. sötét színnel új szöveget, felírást nyom. A meghívó keltezése át volt nyomva.
átnyomás; átnyomat; átnyomható; átnyomó; átnyomott.
