átolvad
átolvad [t-o] tárgyatlan ige
1. Átolvad vmin: <zsiradék> megolvadva átszivárog vmely anyagon. A vaj átolvadt a papíron.
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Átolvad vmibe: <természeti jelenség, lelkiállapot v. folyamat> szinte észrevétlen fokozatossággal átmegy vmely lágyabb, szelídebb állapotba, jelenségbe. Arcán az örömtelen boldogság … vágya látszott, mely lassanként rózsálló pírba olvadott át. (Jókai Mór) Sebzett szivének nehéz harca | … lágy fönségbe olvad át. (Gyulai Pál)
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, elavult) <Személy> felolvad (4a, 5). Mit kelle látnom? férfi karja közt Egészen átolvadva, epedőn … (Vörösmarty Mihály) A bécsi vendégek átolvadának lassankint, s mintha rájuk ragadt volna a hazai légkör, a magyar nyelv kéretlen ajkukra jött. (Vas Gereben)
átolvadás; átolvadó; átolvadt.
