átplántál
átplántál [t-p] tárgyas ige
1. (ritka, bizalmas) <Növényt> egyik helyről a másikra átültet. A muskátlit át kellene plántálni valami napos helyre. || a. (bizalmas) <Növényt> vmely másik helyen megtelepít. A burgonyát Amerikából plántálták át hozzánk. || b. (bizalmas) <Intézményt> vmely másik helyen meghonosít. Horthyék a negyvenes évek elején egyre inkább átplántálták Magyarországra a német nácik intézményeit. || c. (ritka, bizalmas) <Betegséget, fertőző anyagot> más helyre juttatva továbbterjeszt. Ne gyere ide, mert átplántálod belém a bacilusokat!
2. (kissé választékos) <Érzelmet, gondolatot, képességet> vhol v. vkiben otthonossá tesz; vkivel elsajátíttat. Átplántálta fiaiba a gyűlöletet. A jó tanár igyekszik tudását tanítványaiba átplántálni. Ezt az eszmét hozzánk is átplántálták.
átplántálás; átplántálható; átplántáló; átplántálódik; átplántált; átplántáltat.
