átrohan
átrohan ige
1. tárgyatlan <Ember rendsz. vmely közeli másik helyre> rohanva megy. Átrohan a másik utcába. Átrohan az orvosért. Gábor átrohant a nejéhez. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan <Ember, állat, némely mozgó tárgy v. jelenség> rohanva áthalad vmin. Átrohan a téren. Átrohantunk az utcán. A patak zúgva rohan át a hasadékon. Címerét hazádnak Bírja hős olasz; … Így szól átrohanva Egy serény lovag. (Vörösmarty Mihály) Nyomban utánuk a hídon átrohant Vécsey hadteste. (Jókai Mór)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átrohan vmin: <szellemi cselekvés közben> vmit csak nagyon sietve és röviden tárgyal, hogy minél előbb továbbhaladhasson. A XX. század irodalmán csak átrohantak.
4. tárgyas (átvitt értelemben is, irodalmi nyelvben, ritka) Átrohan vmit: feltűnést, néha nyugtalanságot is keltve, nagyon gyorsan átfut rajta. Kebelemnek pusztaságit Száz vihar rohanja át. (Petőfi Sándor)
átrohanás; átrohanó; átrohant.
