átsétál
átsétál ige
1. tárgyatlan Sétálva átmegy v. átjön vhova v. vhol. Átsétál az erdőn, a szomszéd faluba, a szobán. Ruganyos léptekkel átsétált a szomszéd vendéglőbe. (Tolnai Lajos) Fölkeltem és mezítláb átsétáltam az Idus szobájába. (Herczeg Ferenc) || a. (bizalmas v. finomkodó) Átjön; átmegy. Ha ráér, sétáljon át hozzánk. Majd átsétálok én holnap magam … (Tolnai Lajos)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Átsétál vmin: vmivel kapcs. nehézségeket könnyedén, fölényesen legyőz. Átsétál az életen, a vizsgán.
3. tárgyas <Bizonyos időt> sétálással (el)tölt. Átsétálta az egész délutánt.
átsétálás; átsétálgat; átsétáló; átsétált.
