áttol
áttol tárgyas ige
1. <Tárgyat> tolva átjuttat vhova v. vhol, gyak. vmin. A vasúti kocsit áttolják más vágányra. Áttolja az asztalt a szoba másik felébe. Nehéz áttolni a szekrényt a magas küszöbön. A kuvasz … a kerítés alatt szép nesztelenül áttolta magát. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, ritka) <Kijelölt dolgot, eseményt vmely későbbi időszakra> (el)halaszt. Az előadást áttolták a következő hétre.
áttolás; áttolat; áttolható; áttoló; áttolt.
