átvilágít
átvilágít ige
1. tárgyatlan Vmi átvilágít vmin: fénye vmin áthatol. A lámpa átvilágít a függönyön. || a. (átvitt értelemben, költői) Nyomoru ész, Ki fénynek hirdeted magad, … Nem kérlek én, hogy átvilágíts A más világnak fátyolán. A szemfedőn. (Petőfi Sándor)
2. tárgyatlan Vmi átvilágít vhova: vminek a fénye vmely más helyre is átjut. A lámpa átvilágít a szomszéd szobába. || a. Vki átvilágít vhova: vmely fényt úgy irányít, hogy az vhova átjusson. Lámpájával átvilágít a szomszéd szobába.
3. Vmit (ritk. vmin) átvilágít vki: fénysugarakat bocsát vmin keresztül, rendsz. hogy belsejét, szerkezetét megvizsgálja. Szövetet, tojást átvilágít; átvilágított az üvegen. Valami fény sugárzott arcáról, mintha belülről átvilágítanák. (Kosztolányi Dezső)
4. tárgyas (orvostudomány, műszaki nyelv) Vmit átvilágít: nem látható sugarakat, elsősorban röntgensugarakat bocsát rajta keresztül úgy, hogy az áthatolás alatt a testről, tárgyról vmilyen látható kép keletkezik. Röntgennel, röntgensugarakkal átvilágítják vkinek a gyomrát, mellkasát. Az öntvényt átvilágítják. Valami zöld lámpával világította át kezem, s kis csontjaimat pillantottam meg egy tejüvegen. (Kosztolányi Dezső)
5. tárgyas (régies) <Fény vmely teret> világosságával betölt; vmit egészen megvilágít. A napnak végső fénye még egyszer átvilágítá a környéket. (Vas Gereben) Fáklyafény világítja át a termet. (Jókai Mór)
átvilágítás; átvilágítható; átvilágító; átvilágított; átvilágíttat.
