akár
akár határozószó és kötőszó, (népies, régies) akar
I. határozószó
1. <Ráhagyás, belenyugvás kifejezésére: a beszélő v. az érdekelt személy> nem bánja, nem akadályozza, nem törődik vele, ha …; számára közömbös, ha …; miatta, felőle. –11 (felszólító módú igével) Akár ne is lássam. A pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat. (Petőfi Sándor) Hol van Polonius? – Az égben: akár nézesse meg. (Arany János–Shakespeare-fordítás) –12 (feltételes módú igével) (ritka) Elnémult a vihogó lárma; | Tőlük ugyan Bence akár fején járna. (Arany János) –13 (ható igével) Akár el is mehetsz. Tőled akár meg is halhat az ember. Most már akár mehetünk is a paphoz, – mond Kacslovics úr és egymásba tette a szerelmesek kezét. (Krúdy Gyula) || a. Az a lehetőség is megvan, hogy …; ha úgy tetszik; esetleg. [Mikor menjünk?] – Akár most. Hol akarja keresni [a jobb embereket]…? – kérdezé a leány. – Akár itt a falutokban, édes hugom. (Vas Gereben) || b. Egyre megy, hogy a megnevezett lehetőség bekövetkezik-e vagy nem; mindegy, hogy igen-e vagy nem. Akár megyek is már. Akár ne is szóltam volna. || c. <A beszélő v. az érdekelt személy számára kedvezőtlen következmény bekövetkezésére célozva.> Akár hozzá se fogj, (úgysem sikerül): talán jobb lenne, ha hozzá se fognál. Össze ne törje a korsómat, vigyázzon! Mert akár haza se menjek soha többé. (Mikszáth Kálmán) || d. Ha kell, ha szükséges … Akár tűzbe teszem a kezemet. Akár a szabályok kijátszásával is meg kell tenni. Akár mindjárt indulhatunk. Nem kell Csóri, … van különb legény is Főfő vajdaságra …akar ahol én is! (Arany János)
2. <A beszélő megítélése szerint szokatlanul nagy (ill. kicsi) v. jelentős v. váratlan dolog kiemelésére, hangsúlyozására:> még … (is). Akár ezer forintba fogadok. Akár egy pillanat alatt megcsinálom. Akár a király is megnyalhatná az ujját, olyan jó. Megnézem, akár az életem árán is. Ennyi idő alatt akár gyalog is odaérhetett volna. Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek, Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek. (Arany János) Semmi volt neki öt kilométert, tizet vagy akár harmincat futni. (Móricz Zsigmond) || a. Akár csak: <annak kifejezésére, hogy viszonylag kevés az, amit kívánunk, elvárunk, óhajtunk:> legalább. Akár csak egyszer is elvégezné a munkáját. Akár csak két hétre add kölcsön a könyvet. –21 <A ráhagyást v. fokozást megszorító mondat kíséri.> Akár tízszer is próbáld meg, csakhogy sikerüljön. Akár holnap is mehetsz, de gyere haza idejében.
II. kötőszó
I. (egyszerű használatban)
1. <Hasonlításban:> (éppen olyan), mint …; (éppen úgy), mint …; akárcsak. Fekete a szeme, akár a bogár, Friss, akár a harmatos rózsa. Ez a nő úgy dolgozik, akár egy férfi. Hát biz az úgy történt, akar a mesében. (Arany János) A kedvesem elküldte a szelencét, Mely fekete akár az éjszaka. (Juhász Gyula) || a. Mint, akár: mint, akár. Olyan sötét van, mint akár éjjel.
2. (ritka) Az előbb említetthez hasonlóképpen; valamint. Méltó …, Hogy a vezérbot szárazon, – akár a Vizek fölött, illessen tégedet. (Arany János–Tasso-fordítás)
II. (páros használatban két v. három egyenlő értékű lehetőség viszonyításában; harmadik lehetőség esetén gyak. megelőző vagy kötőszóval együtt).
A. (mondatrészek, szavak kapcsolására)
1. <Egymással szemben álló, nem ellentétes, de nem is azonos értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására; a választás tetszőleges voltának kifejezésére:> vagy …, vagy … Jöhetsz akár ma, akár holnap. Tedd le, akár ide, akár oda. Csináld akár így, akár úgy, (vagy akár egy harmadik módon). Hogyan lehetne legalább egy kis vért ereszteni, akár innen, akár onnan, – hisz az már mindegy. (Mikszáth Kálmán) || a. Lehet, hogy …, az is lehet, hogy …; vagy … vagy … Nem jött el, akár büszkeségből, akár más okból.
2. <Egymással ellentétes v. egymást kizáró, ill. tagadó értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására.> Meglesz, akár hiszed, akár nem. Ezt így csinálom, akár tetszik egyeseknek, akár nem (tetszik). Miattam vehetsz akár barna, akár fekete cipőt.
3. <Páros (esetleg háromszoros) feltétel bevezetésére, mindkettőre, ill. mind a háromra egyaránt érvényes következtetéssel:> ha … ha … (ha …) Akár hideg, akár meleg (v. akár langyos) a víz, csak mosdani tudjak. Akár otthon, akár az utcán, mindig takaros. Akár akarja, akár nem, meg kell tennie. Akár így, akár úgy, de …: mindenképpen, okvetlenül. Akár, ha elmenyek, akár várakozom, Mindenütt csak én a búval találkozom. (népköltés) Akar hiszi barátom, akar nem, rendesen tanítják oskolában azon módokat. (Vas Gereben)
B. (mondatok kapcsolására)
1. <Egymással szemben álló, ellentétes értelmű mondatok kapcsolására:> választás szerint; vagy … vagy … Hatalma roppant: akár a lovat Behajtsa törvényes zálog gyanánt, Akár elnézze … a … tilalmat. (Arany János) Neki minden ember ellensége, akár kér tőle valamit, akár hoz valamit. (Jókai Mór)
2. <Páros (esetleg háromszoros) feltételes mondatok bevezetésére, mindegyikre egyaránt érvényes következtetéssel:> ha …, ha …, (ha …) Akár korholom, akár dicsérem, nem fog rajta. Akar innen, akar onnan kerültünk is, Akar – ha mindjárt az égből cseppentünk is: Dicső nép vagyunk mi. (Arany János) Ha jő a farkas: akár félek, akár nem félek, megesz. (Jókai Mór) Szobájában, akár válik díszére, akár nem a zöld ripsz-garnitúrának, egy szuszék áll az ajtónál. (Mikszáth Kálmán)
