akármilyen
akármilyen névmás, általános (ritka, választékos, rendsz. csak II.-ben) akármily
A. (önálló mondatban)
I. (melléknévi)
1. Bármely szóba jöhető v. elképzelhető minőségű, fajtájú; akár ilyen, akár más valamilyen. Nekem jó akármilyen ebéd, csak ebéd legyen. || a. (rosszalló) Nem a legjobb, legkülönb. Akármilyen szövet azért mégsem felel meg. Nem (valami) akármilyen: az átlagosnál (sokkal) jobb. Nem akármilyen festő; nem akármilyen töltőtoll. Az ő házuk se volt akármilyen, de nem kőház. (Móricz Zsigmond) || b. <Főként pénzzel, értékkel kapcs.:> tetszőleges nagyságú; nem fontos, hogy mekkora, de a szokottnál nagyobb. Akármilyen áron is hajlandó volt megvenni a képet. Akármilyen összeget azért mégsem adhatok érte!
2. (bizalmas) <Dacos feleletként:> olyan, amilyen éppen; kinek mi köze hozzá, hogy milyen?! [Milyen volt a bizonyítványod?] – Akármilyen, nem mondom meg!
II. (határozószó-szerűen)
Tetszőleges fokban, mértékben; akármennyire. Kiabálhatsz akármilyen hangosan.
B. (kötőszó-szerűen, megengedő értelmű mondat bevezető szavaként)
I. (melléknévi) (Ha) akármely minőségű, akármely fajta, mennyiségű, nagyságú … (is). Akármilyen ház is ez, mégis kedves neki, mert szülőháza. Akármilyen papír, mindegy, megvesszük. Akármilyen szövetet kínáltak is neki, egyikkel sem volt megelégedve.
II. (határozószó-szerűen és kötőszó-szerűen) (Ha) akármely fokban, mértékben … (is); bár igen nagymértékben, fokban; akármennyire. Akármilyen jó az étel, nem ízlik neki. Az ő szerelme, akármilyen kicsinynek gondoltam is azt, nagyon megilletett. (Kazinczy Ferenc) Akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország … mégis rabigába görbed, ha romlott a tiszta erkölcs. (Széchenyi István) Akármilyen fürgén igyekezett is dolgozni, én már akkor is éreztem, hogy a munkától fél. (Móricz Zsigmond)
