aközben
aközben [aközben] határozószó, mutató
Azzal egyidejűleg, amíg vmely szóban forgó, említett, távolinak jelzett cselekvés v. állapot tart; azon idő alatt. A vár védői kirohanásra készülődtek; aközben az ellenség megmászta a falakat. „Négyeljétek föl” – ennyit tudott kiáltani mindössze. – És megpukkadt aközbe’. (Tóth K.) – Azzal egyidejűleg, amíg a másik mondatban, ill. a mellékmondatban részletezett cselekvés folyt; azalatt. Aközben, míg v. mialatt leckéjét írta, besötétedett.
