aktus
aktus főnév -t, -ok, -a
1. (hivatalos, választékos) Cselekedet, eljárás, művelet (amely rendsz. jogi következménnyel jár). Aláírási, bírósági, hivatalos aktus; ünnepi aktus; ® ünnepélyes aktus. Hidegnek … látszott mindez a nagy üres teremben, mint egy megunt hivatalos aktus. (Babits Mihály) || a. (hivatalos, választékos) Esemény. Ez nem egyszerű politikai aktus. Jelen volt a szomorú aktusnál. || b. (hivatalos, választékos) Nemi aktus: n. közösülés.
2. (lélektan) A lelki életben, folyamatokban érvényesülő egyes tevékenység, cselekvés. Lelki életünk aktusok szövedéke.
3. (régies) Színdarab felvonása. || a. (ritka, régies) Színdarab (előadása). Még úgy nem bukott meg komédiás az aktus végén, mint én. (Jókai Mór)
aktusos; aktusú.
