alább
alább határozószó és igekötő
I. határozószó (középfok)
1. (régies, választékos) Mélyebben levő helyre; mélyebbre, lejjebb. A föld egyre alább mélyed. (Arany János) [A havasok] több ezer lábnyival alább süllyedtek. (Jókai Mór)
2. (régies, választékos) Mélyebben, lent; alacsonyabban, lejjebb. Sok kémény fejérlik fenn a holdvilágban; Barna zsindelytetők hunnyászkodnak alább. (Arany János)
3. (választékos) A szövegnek ezután következő részében. Lásd alább! Amint alább következik ¬. Az alább közölt levélben látni fogjuk. Erre alább még visszatérünk.
4. Alább, (ritka, népies) alábban: alacsonyabb áron, olcsóbban. Nem adta tíz forintnál alább. ® Adja még alább is. A hat percentre adott kölcsönt nem adhatják most már alább hét és fél percentnél. (Jókai Mór) Nem adom ám oda egy csóknál alábban … (Mikszáth Kálmán)
5. (régies) Alacsonyabb(nak tartott) társadalmi környezetben. A nemes nemes lányt vesz, a gróf grófkisasszonyt. – No, no, itt járunk alább is. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Alacsonyabb irodalmi színvonalon. Vas G. előadási módja … bizonyos tekintetben Fáyra és Eötvösre emlékeztet: noha alább jár mindeniknél. (Arany János)
II. igekötő
A. Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. az alább- igekötős igéket.
B. <Önállósítva, alább- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás nyomósításaként a szóban forgó igével egyértékű.>
[Alábbhagyott már a láz?] – Alább [= igen, alábbhagyott] egy kicsit.
