aláírás
aláírás főnév -t, -ok, -a
1. Az aláír (1) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit aláírnak, kül. vmely hivatalos irat érvényességének, hitelességének elismerésére, vmely írás(mű) szerzőségének feltüntetésére. Ünnepélyes aláírás; a cikk, az egyezmény, a jegyzőkönyv, a levél, az okirat aláírása. Aláírás végett átadta neki a jegyzéket. Az egyezmény aláírására másnap került sor. Az aláírást megtagadta. || a. Vmely mozgalomban, vállalkozásban való részvétel, vmely pénzösszeg fizetésének v. egyéb szolgáltatás megtételének vállalása ilyen módon. Felhívás aláírásra; vmely könyvre aláírást ® nyit. Aláírás útján szerezték meg a szükséges összeget. [A sétatér] aláírás útján készíttetett. (Eötvös József)
2. Ennek eredménye; vkinek sajátkezűleg leírt, odajegyzett neve. Cégszerű, hamisított, hitelesített, olvashatatlan, saját kezű, tanúkkal igazolt aláírás. Aláírás helyett az írástudatlanok három keresztet húztak az iratra. Aláírásokat gyűjt vkinek az érdekében. Megszerzi, utánozza, hamisítja vkinek az aláírását. A hamis aláírásra pénzt kölcsönzött. (Ambrus Zoltán) Bejelentette a hetvennyolc képviselő aláírásával beterjesztett … indítványt. (Babits Mihály) || a. Autogram. Aláírásokat gyűjt. Ő is kapott a művésztől aláírást. [A kirakatban] ki volt téve Gaszton fényképe, aláírásával. (Hunyady Sándor) || b. Vkinek a neve abban a formában sokszorosítva, ahogy az illető le szokta írni. Bélyegzővel nyomott aláírás; hasonmásban közölt aláírás.
3. (ritka) Vmely kép alatt levő rövid magyarázó szöveg. [A kép] alatt e rövid aláírást találtuk … (Jósika Miklós)
aláírási; aláírásos; aláírású.
