alap
alap főnév -ot, -ja
I. Vminek az alsó része, rétege v. vmi alatt levő talaj, ill. réteg.
1. <Épületen, építményen> az alsó, rendsz. földbe süllyesztett rész, amellyel a talajra támaszkodik; alapzat. Biztos, gyenge, keskeny, széles, szilárd alap; az oszlop, szobor alapja; alapot ás: ennek befogadására való mélyedést ás; alapot ® vet v. alapját ® veti vminek; ® lerakja vminek az alapját; ® megveti vminek az alapját. A házat az alapjánál kezdik építeni. Lerakták az épület alapjait. Jaj a háznak, mely alapba gyönge. (Petőfi Sándor) A széttépett seregek … Elzavarták a sast, … S fészke helyén váruk alapját vetették. (Arany János) || a. (ritka) Vmely tárgynak alsó része, amelyen nyugszik. A váci vásárban felemeltem egy … kis falovat, ami négy pici fakeréken húzható egy kis asztalforma alapon. (Móricz Zsigmond) || b. (tréfás, bizalmas) <Emberrel, főként nővel kapcsolatban:> láb, kül. aránytalanul vastag láb. Biztos alapokon áll v. nyugszik.
2. (ritka) Talaj, amelyen vki áll v. mozog. A vak sötétség miatt csak … óvatosan, de félelem nélkül haladt; lábával elébb megpróbálta az alapot, melyre lépett. (Jókai Mór) || a. (költői) Alap v. a föld alapja: a Föld szilárd kérge, ill. annak felső rétege. Jótét volna … rá nézve a halál … De ki merné őt ilyenkor hívni, mikor a mennydörgéstől a föld alapja reszket? (Jókai Mór)
3. <Festésben, mázolásban> alsó festés, alsó festékréteg, amelyre a kívánt színt v. színeket festik. Orosz képeken arany alapra vannak festve a szentképek. (Jókai Mór) || a. <Nem fémes tárgyak aranyozásában> enyv és magnézium v. krétapor keveréke, amellyel a tárgyat bekenik, s amelyre a felső festékrétegek kerülnek. Az aranyozásnak rossz az alapja. || b. (nyomdászat) Bankjegyek, bélyegek, értékpapírok, bizonyos okmányok papirosának nyomdai úton való mintás színezése. A kötvényeken külön nyomják a színes alapot.
4. Az a szín, amelyből a többi szín kiemelkedik. Az opálszínű alapot hajnalpiros és aranysárga csíkok hasogatják végig, szivárványként ívezve át az egész égboltot. (Jókai Mór)
5. (mértan) <Egyenes vonalú sík idomokban> a vízszintes alsó oldal, amelyet a terület kiszámításakor kiindulásul szoktak venni; alapvonal. A háromszög magassága merőleges az alapra. || a. (mértan, iskolai) Ennek hosszát jelölő szám v. betű. A téglalap területe: alap szorozva magassággal.
6. (mértan) Vízszintes síkon nyugvó v. ilyennek tekintett testnek az a lapja, amelyen nyugszik; alaplap. || a. (mértan, iskolai) Ennek területét jelölő szám. A hasáb köbtartalma egyenlő az alap és magasság szorzatával.
II. Vminek létét, fennállását v. végbemenését biztosító, ill. meghatározó tényező.
1. (átvitt értelemben, filozófia) A társadalom fejlődési fokának megfelelő gazdasági rend, az ezen alapuló felépítménnyel szemben. A termelési viszonyok összessége alkotja azt a reális alapot, melyen a felépítmény nyugszik.
2. Vmely terv, vállalkozás megvalósításához szükséges vagyon, jövedelem, pénzösszeg, tőke; anyagi alap. Biztosítási alap: a biztosító intézet vagyonának az a része, amely az egyes biztosítási ágakban elszenvedett károk fedezésére szolgál; biztos alapokon álló vállalat. Honnan veszed erre (a vállalkozásra) a szükséges alapot? A veszteség fedezésére már az alapokhoz kellett nyúlni. A Gloriánál erősebb alapokon álló biztosítási intézmény nem létezik. (Tolnai Lajos) Gyula … gépészmérnök szeretett volna lenni, de már annyi anyagi alapot nem bírt előteremteni. (Móricz Zsigmond) || a. (jogtudomány) Az a különleges célra rendelt vagyon vagy jövedelmi forrás, amelynek állaga és hozadéka csak vmely meghatározott célra fordítható. Állattenyésztési alap; ® fogyasztási alap; ® forgalmi alap; ® forgó alap; (közigazgatás) igazgatói alap: az a pénzösszeg, amelyből a vállalat v. vmely intézet igazgatója a dolgozókat jutalomban részesíti; titkos alap; az alaphoz csatol; alapot létesít. || b. (hivatalos) Rendelkezési alap: a miniszterelnök s az egyes miniszterek rendelkezésére bocsátott, költségvetésileg nem ellenőrzött összeg az elszámolásra nem kötelezett kiadások fedezésére. A mi kormányaink a rendelkezési alapot soha sem arra használták fel, hogy … a külföldet … felvilágosítsák. (Jókai Mór) || c. (hivatalos, régies) Tanulmányi alap: az állam kezelésében volt katolikus iskolák ellátására való, külön kezelt alapítvány.
3. (katonaság) Hadműveleti alap: olyan terület, amelyről a hadműveletek kiindulnak s a hadsereg ellátását biztosítják; bázis.
4. (átvitt értelemben, ritka) Az állami életet szabályozó törvények összessége; jogrend, alkotmány. [Pusztaszeren] szerzett törvényeket Árpád | Hőseivel s a hont biztos alapra tevé. (Vörösmarty Mihály) Nézi … Boëmundot, Antiokhiában | Országa új alapját hogy veti, Törvényt szab, a rendet, szokást javítja. (Arany János–Tasso-fordítás) || a. (átvitt értelemben) Azoknak az irányelveknek az összessége, amelyek vmely mozgalom v. társadalmi, politikai, gazdasági szervezet működését megszabják és irányítják. 48-as alapon áll. Új alapokra helyezték a társulat működését. A párt nem tért le a mozgalmi alapokról. || b. (ritka) Az az elmélet, amely meghatározza vmely társadalmi, politikai v. gazdasági szervezet működésének elveit. A kommunizmus alapja a dialektikus és történelmi materializmus. || c. (átvitt értelemben, ritka) Az a közösség, amelyre vmely mozgalom, politikai csoportosulás nagymértékben támaszkodik. E mozgalom alapja a munkásosztály. Széles népi alapokra helyezi a pártot.
5. (átvitt értelemben) Vmely helyzetnek, állapotnak, rendnek a fennállását biztosító v. jellegét meghatározó legfontosabb tényező. Alapjában meginog, megrendül (vmi, vmely rend). A fegyelem alapja nem lehet a félelem. Ismétlés a tudás alapja. Nem a szerelem a boldog házasság alapja, hanem a tisztelet. (Csiky Gergely) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. (átvitt értelemben) Megállapodással, megegyezéssel rögzített lehetőség, ill. azok a legfontosabb feltételek, amelyek vmely tevékenység folytatásához szükségesek. Megvetették a kereskedelmi kapcsolatok alapját. || b. (átvitt értelemben) Vmely cselekvésnek, műveletnek lefolyását és eredményét biztosító, ill. meghatározó legfontosabb tényező, feltétel. A szemléltetés a tanítás alapja. Az iskolában zenei oktatásunk alapja a népdal. A vak engedelmesség alapja a … katonáskodásnak. (Vas Gereben)
6. (átvitt értelemben) Az a kezdeti ismereti anyag, azok a korai élmények, amelyek vkinek a további fejlődését lehetővé teszik, s élete irányát és tartalmát megszabják. Ez az ifjúkori élménye volt az alapja későbbi költészetének.
7. (átvitt értelemben) Ok, indíték. Félelmének nem volt semmi alapja. [A kocsist] őrültnek hittem, míg ijedtségének alapját tudtunkra nem adá. (Vas Gereben)
III. Vminek a jogosultságát, helyességét, igazságát, érvényét biztosító tényező, tényállás.
1. Biztos, bizonyítható tény, adat, amelytől vmely állítás helyessége függ. Minden alap nélkül állít vmit. A vádnak nem volt semmi alapja. A regényes históriának van vmi alapja. Ez a kijelentés minden alapot nélkülöz. A hún birodalom enyésztére közvetlen következő időszak se mondai, se történeti alapot nem nyújt. (Arany János) || a. <Ismeretközlésben, fejtegetésben, elméletben> kiindulásra és igazolásra alkalmas tétel(ek). Bizonytalan, biztos alapból indul ki. Elméletét nagyon is vitatható alapra építette.
2. Vmely állásfoglalást, eljárást, cselekvést meghatározó, ill. ennek jogosultságát biztosító meggondolás, elméleti tétel v. ilyen elvek összessége. Vminek az alapján ® áll; elvi alapon áll; vmilyen alapokra ® helyez v. fektet vmit; vmilyen alapra ® helyezkedik; alapul vesz vmit; kifejti állásfoglalásának alapját. Én az észt, te a vagyont vetted alapul. (Vas Gereben) || a. Vmely megállapodás, egyezkedés kiinduló pontjául alkalmas helyzet, tétel. ® Tárgyalási alap. Megbeszéléseinknek csak az lehet az alapja, hogy … Ezt elfogadhatjuk a további tárgyalások alapjául. || b. (átvitt értelemben) Vmely eljárásra módot, ill. jogot biztosító jogszabály, szokásjog, rendelkezés, rendelet; jogi alap. Eljárásának nincs törvényes alapja; letér a törvényes alapról; nem talál alapot az intézkedés igazolására. || c. (átvitt értelemben) Jogcím. A felszólalásra nem volt semmi alapja. Milyen alapon mered ezt mondani? Milyen alapon igényli a kedvezményt? Ön … érdemeket szerez magának az állam körül, amik alapul szolgálhatnak különféle kedvezmények igénybevételére. (Jókai Mór)
3. <Számításban, számolásban, tervezésben> kiindulásul felhasznált ténybeli ismeret v. feltevés. Ennek alapján kiszámíthatjuk, hogy …; a mai árakat véve alapul. || a. (pénzügy) <Valutaszámításban, nemzetközi kereskedelmi ügyletekben> az a pénzegység, amelyhez a többit viszonyítják, amelyre az egész kereskedelmi ügyletet átszámítják. Rubel alapon számítunk.
4. (mennyiségtan) <Hatványozásban, gyökvonásban> az a szám, mennyiség, amelyre vonatkoztatva e műveletek valamelyikét el kell végezni. || a. <Logaritmusszámításban> az a szám, amely a hatvány ismeretében a kitevőt meghatározza.
5. (filozófia) Az az adottság, amelyhez viszonyítunk, ill. viszonyítással vmilyen mértékben meghatározunk vmit.
6. Összehasonlítási alap v. az összehasonlítás alapja: az az egyező részlet, az a szempont, ill. a szempontoknak az a csoportja, amely szerint az összehasonlítás történik. Nem talál összehasonlítási alapot.
7. Vmilyen, vmely alapon: a) vmilyen szempontok szerint; ® baráti alapon; erkölcsi alapon válogat; ® ki-ki alapon; (népies) sógor-koma alapon: a rokonok, jó ismerősök érdekeit szem előtt tartva; szerződéses alapon termelt: szerződésben megállapított minőségi és mennyiségi irányelvek szerint termelt <növény>; b) vmire mint okra, jogcímre, állítást erősítő körülményre való hivatkozással; azon az alapon; azért; c) (játék) úgy <játszik vmely kártyajátékot>, hogy a jelzőben megnevezett érték a fizetendő egység; filléres, garasos, pengős, forintos, egy tizedes alapon játszanak. Römit játszottak, méregdrága alapon. (Hunyady Sándor)
8. Alapjában v. (gyengébb hangsúllyal) alapjában véve: a) bizonyos jelekből mást következtethetünk ugyan, de alaptermészetét, a lényeget tekintve; lényegileg. Eszes és alapjában jószívű nő volt. (Gyulai Pál) Alapjában praktikus ész volt, idegen minden metafizikától. (Babits Mihály); b) voltaképpen, tulajdonképpen. Alapjában (véve) semmi oka sem volt erre a viselkedésre.
Szóösszetétel(ek): 1. alapegység; alapfalazás; alaphiba; alapkőzet; alaprendelet; alaprész; alaptengely; alaptónus; 2. adóalap; aranyalap; árualap; bankalap; béralap; földalap; jogalap; koponyaalap; létalap; munkabéralap; nyugdíjalap; segélyalap; tartalékalap; vallásalap.
