alapvonal
alapvonal főnév
1. (mértan) Az egyenes vonalú síkidomok vízszintes vonala, melyet a terület kiszámításakor kiindulásul szoktak venni; alap. A háromszög alapvonala.
2. (földtan) <A háromszögelésben> a háromszögnek az az oldala, melynek hosszúságát közvetlen méréssel megmérték.
3. (sport) <Labdajátékokban haszn.> téglalap alakú pálya két rövidebb oldalának egyike; ennek közepén van a kapu. A labdát az alapvonalon túl rúgta.
4. (ruházkodás) <Szabászatban> a szabásminta rajzolásakor a szerkesztés alapját adó két merőleges vonal.
5. (átvitt értelemben, tudományos) Vminek alapvonalai: vmely ismeretkörnek v. tudománynak lényegét kiemelő ismeretek. A csillagászat alapvonalai; alapvonalaiban ismertet vmit. || a. (átvitt értelemben, régies) Vmely esemény v. történet lényeges mozzanatai. Az események, miket e regényben leírtam, alapvonalaikban mind igazak. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben, régies) Vminek a lényegét tevő mozzanatok. Ezen eszmék … a megyei hangulatnak … alapvonalait hívebben adják vissza. (Kemény Zsigmond) Szerintem … minden politikai kérdés alapvonalaiban illeti a népet, mert a nép többé nem a misera plebs contribuens [= szegény adófizető nép], hanem a kormányzó és törvényhozó hatalom. (Arany János)
alapvonalú.
