áldoz
áldoz ige -tam, -ott, -zon áldozik
1. tárgyas Azzal van elfoglalva, hogy <értékesnek tartott dolgot v. élőlényt> vmely természetfölötti hatalomnak felajánlva vallásos szertartás keretében rendsz. tűzzel megsemmisít, megöl v. más módon használhatatlanná tesz. Vmit áldoz (vkinek); bort áldoz. A magyarok ősei fehér lovat áldoztak. Miután … a combok elégtek: Kelyhet [= bort] is áldoztak. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Valaha a[z] … inkák eleven embereket áldoztak évenként tízezrével. (Nagy Lajos) || a. (tárgy nélkül) (régies, költői) A sereg három napig Áldoz, toroz, vigan lakik. (Arany János) E tájon, hol a két víz összeér | Áldozott egykor dús Ajtony vezér. (Juhász Gyula) || b. tárgyatlan Vmivel áldoz: vminek a használhatatlanná tételével, megsemmisítésével v. elfogyasztásával áldozatot mutat be. Borral, tömjénnel áldoz. A görögök Zeusznak ökörrel áldoztak. Imádja a föld ocsmány férgeit, S azoknak embervérrel áldozik. (Berzsenyi Dániel) Ha … mi bőjtölünk és gyászolunk … Borral áldoztok, s nevettek. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. tárgyas és tárgyatlan Vérét v. a szíve vérét, életét áldozza v. (ritka, régies) életével, vérrel v. vérével áldoz vmiért: vmely ügyért v. közösségért önként odaadja életét. Életét, vérét áldozta a hazáért, a szabadságért, az emberi fejlődésért. Tekints reánk, tekints szabadság … Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked. (Petőfi Sándor)
3. tárgyas (átvitt értelemben) <Értéket, cselekvést, munkát> vkinek v. vminek egészen, fenntartás nélkül rendelkezésére bocsát, átenged, vminek a szolgálatába állít, javára fordít. Életét a köznek áldozza. Vagyonát irodalmunknak áldozta. Tehetségét az emberi haladásnak fogja áldozni. Mit tehetség, munka nyujtott, Híven neked áldozám. (Gyulai Pál) Ebből az ügyletből, melyre annyi fáradságot áldoztak egyes családtagok, nem lehetett pénzt csinálni. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmire áldoz: <időt> buzgón vmire fordít, vmiben serénykedve eltölt. Tudományos munkálkodásra áldozta ideje nagy részét. (Kemény Zsigmond) || b. (tárgy nélkül, rendsz. ikesen) (átvitt értelemben) Áldozik vminek, vkinek: vmire, vkire huzamosan időt, munkát, fáradságot fordít, szán, szentel; Áldoz(ik) a múzsáknak: költészettel, írással foglalkozik. Te szüntelen csak búdnak áldozol. (Vörösmarty Mihály) Áldoz a gonosznak … könyvet olvas egyre. (Petőfi Sándor) || c. (tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Áldoz vkire, vmire: szívesen és erejéhez mérten bőkezűen költ rá. Áldoz a művészetre. Ma estére egy kis vacsorát rögtönöztetek … hetven-nyolcvan personára. De ha százan lesznek is, szívesen áldozunk. (Tolnai Lajos) A nőre áldozni kell, de áldozatot hozni érte, túl súlyos áldozatot nem szabad, kivéve a feleséget. (Móricz Zsigmond) || d. (tárgy nélkül és határozó nélkül) (átvitt értelemben) Áldozatot hoz. Áldozni! e mondást nem értéd. Pedig áldoztál eleget. (Tompa Mihály) || e. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) Áldoz vkinek, vminek v. vki emlékének: vkire, vmire kegyelettel emlékezik, hálásan gondol. A múltnak, a tovatűnt ifjúságnak áldoz. Áldozni még jerünk … Széchenyi szivéhöz el. (Arany János) Szeretettel áldozott a gyönyörű múltnak. (Tolnai Lajos)
4. tárgyas (sport) Vmit áldoz: <sakkban> későbbi nyerés érdekében vminek elvesztését vállalja. Egy bástyát, egy dámát áldoz.
5. tárgyatlan (ritka) Áldozik: áldozatul szolgál. Néked, tenéked szent szabadság Áldozik a nemesen kifolyt vér! (Kölcsey Ferenc)
6. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, költői, régies) (Lakomát, ünnepet) áldoz: ünnepélyes lakomát tart, ünnepet ül. Etele … pedig áldozván lakomát a haddal, Másnap elindítá kora pitymalattal. (Arany János)
7. tárgyatlan (vallásügy) Áldozik: <a katolikus v. a görög keleti egyház szertartása szerint> az oltáriszentséget magához veszi. Ma senki sem áldozik. Most áldozik először.
8. tárgyatlan (átvitt értelemben, költői, régies) Áldozik: <a nap> lenyugvóban van, nyugszik. Az est közelget, a nap áldozik. (Vörösmarty Mihály) Idő mulik, nap áldozik, S szép ifjuságunk oda van. (Vajda János)
Igekötős igék: feláldoz; leáldoz(ik); megáldoz(ik); rááldoz.
áldozható; áldozott.
