alkalmatlan
alkalmatlan melléknév és főnév
I. melléknév -ul, -abb
1. Olyan, aki, amely vmire nem alkalmas. Katonai szolgálatra alkalmatlan; ipari feldolgozásra alkalmatlan. Nem csata volt az többé, hanem bősz viadal dühös vadállatok ellen alkalmatlan fegyverekkel. (Jókai Mór)
2. <Olyan személy>, aki vkinek terhére, kényelmetlenségére van. Alkalmatlan ember, látogató, útitárs, vendég. Alkalmatlan vagyok neki. Ha nem vagyok alkalmatlan. Dani bácsi [eligazította] a dolgot a most már alkalmatlan nászvendégekkel. (Mikszáth Kálmán) Elhatározza, hogy az alkalmatlan sógort és sógornőt visszautaztatja Amerikába. (Ambrus Zoltán)
II. főnév -t, -ok (katonaság) Katonai szolgálatra be nem vált személy. Az alkalmatlanokat munkaszolgálatra hívták be.
