alkat
alkat főnév -ot, -a
1. (irodalmi nyelvben) Valaminek szerkezete, felépítése, megjelenési formája. Belső, külső alkat. Sugár szil … erős, lombos alkata Zúgó szelekkel zúgva dacola. (Tompa Mihály) Az összeesküdtek jelenete mélyén … bevág az egész mű [a Bánk bán] alkatába. (Gyulai Pál)
2. (lélektan, orvostudomány) Az ember vele született testi v. lelki sajátosságainak összessége. Epés, flegmatikus, vérmes alkat. Ember alkata Nem bír meg ennyi kínt és rémülést. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Két pólus ez a két ház, lakóinak eredete és természeti alkata szerint is. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. alkatelem; 2. lelkialkat; testalkat; véralkat.
alkatú.
