állít
állít ige -ott, -son; -ani v. (régies) -ni
1. tárgyas <Tárgyat> vhova helyez úgy, hogy ott álljon, függőleges helyzetben maradjon. Vö.: odaállít (1). A széket az asztal mellé állítja. A lámpát talpára állította. Van egy vekkerem, már nagyon öreg, nem jár másképen, csak ha a tetejére állítja az ember. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Olyan tárgyat, amelyet vízszintesen letenni is szoktak> függőleges irányban elhelyez. ® Élére állít vmit; a ® feje tetejére állít vmit; ® függőlegesre v. függőlegesbe állít. A könyveket szépen sorba állítja. Ne fektesd, hanem állítsd a kartonokat! || b. tárgyas (ritka) Vmit vhova visz, tesz úgy, hogy ott maradjon; vmit vhova helyez. A telefont az asztal sarkára állítja. Ne oda állítsd a fogast, hanem ide! Parthoz állítá a csónakot. (Jókai Mór) || c. tárgyas Vmit csepegőre állít: kiürített hordót, tartályt úgy helyez el, hogy a benne még visszamaradt folyadék kicsepeghessen.
2. tárgyas <Állatot v. önálló mozgásra nem képes lényt> vhova vezet v. emel, tesz, hogy ott állva maradjon. A lovakat az udvarra állította. Kivette a kisgyereket a kocsiból, és a földre állította. || a. Vkit vhova állít: megparancsolja, elrendeli, hogy vki vhova v. vmilyen testhelyzetbe, rendbe álljon. Vö.: odaállít (1). Az asztalhoz, a küszöbre, a padra állít vkit; féllábra, lábujjhegyre, vigyázzba állít vkit; ® lábra állít vkit, vmit; ® pellengérre állít vkit; ® talpra állít vkit. Oda állították, ahonnan nem láthatott semmit. Gyermekét a sarokba állította. Nagyság szerint sorba állítja az úttörőket. Legott át is izent a rektornak, hogy állítson lesre egy fiút. (Gárdonyi Géza)
3. Vkit vhova állít: elrendeli v. úgy intézkedik, hogy vki vmely munkát, hivatali v. társadalmi állást elfoglaljon; vhova rendeli, kinevezi v. helyezi. Vö.: odaállít (1b). ® Csatasorba állít vkit; hivatalba, szolgálatba állít vkit; ® sorompóba állít vkit; fontos pontra állít vkit; az első v. vezető helyre állít vkit. A hadsereg élére állították. Mindenkit a megfelelő helyre állítanak. A rómaiaknál … az a szokás, hogy tanítót állítanak a gyerekek mellé. (Gárdonyi Géza) Úgy gondolta, hogy őt nem azért állították mellé, hogy vádaskodjon rá, hanem hogy megtanítsa arra, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) || a. Munkába állít vkit, vmit: elrendeli és eléri, hogy vki, vmi megkezdje a munkát, v. részt vegyen benne. Munkába állítja a kapásokat, a traktort, a fűrésztelepet. || b. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek a szolgálatába állít vkit, vmit: vki, vmi érdekeinek alárendeli. A természet erőit céljaink szolgálatába állítjuk. Tudását az emberiség szolgálatába állította. || c. Vkit vminek állít: felszólít, megbíz v. kényszerít vkit, hogy vmilyen szerepben, minőségben vhova álljon, vhol megjelenjék. Őrnek, tanúnak állít vkit; (történettudomány) (maga helyett) vkit, ill. mást állít (katonának): a katonai szolgálati kényszer alól való mentesülés érdekében vkit anyagi ellenszolgáltatással v. más módon rábír arra, hogy helyette katonai szolgálatot vállaljon. Bihar megye a német földmérőket … befogatá s katonáknak állítá. (Jókai Mór) || d. Vki, vmi elé állít vkit: elrendeli, okozza, hogy vki vmely bíró(ság) előtt megjelenjék. ® Bíró elé állít vkit; bíróság, esküdtszék elé állít vkit. Receptjét lefoglalták és megsemmisítették, őt magát rögtönítélő bíróság elé állították. (Nagy Lajos)
4. Vkit vhova állít: eléri azt, hogy vki vhova pártoljon, szegődjék; vkit vhova késztet v. kényszerít. Vö.: odaállít (2). Társadalmi helyzete a forradalom mellé állította. A körülmények oda állították, ahol harcot kellett vívnia. E fényes Március csatasorba állít. (Ady Endre)
5. tárgyas (átvitt értelemben) Vmi elé állít vkit: olyan helyzetbe hoz vkit, hogy kénytelen (legyen) vmely nehéz, kényes, gondot okozó cselekvést végezni. Döntés, fejtörés, választás elé állítja; nehéz feladat elé állít vkit: nagyobb, nehezebb feladatot bíz rá; ® befejezett tények elé állít vkit; ® új helyzet elé állít vkit.
6. tárgyas <Állandósult kapcsolatokban. Egy v. több személyt> vmely szerepben, minőségben illetékesek előtt való megjelenésre szólít. Katonát állít: egy v. több embert katonai szolgálatra behív és felszerel, fegyverbe szólít; tanút állít: vkit felkér, hogy bíróság v. bizottság előtt tanúskodjék vmely ügyben. E hongyűlés … felhatalmazza a kormányt, hogy a szükséghez képest 200.000 fegyverest állíthasson. (Kossuth Lajos) Három tanút állítok, akik látták. (Mikszáth Kálmán) || a. Kezest állít: vkit kezesnek megnyer, megszerez. Kezest állítok, hitelest Kettőt neked. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. tárgyas <Meghatározott feladatot végző, ellátó szervezetet> bizonyos személyekből létrehoz, felszerel. Katonaságot, őrséget állít. Őrséget állíts, a tüzet takard be. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Kénytelenek voltak a megyék a katonai parancsnoksághoz folyamodni, s rendes katonaságot állítani a rablók ellen. (Jókai Mór)
7. tárgyas (átvitt értelemben) Vhova állít vkit, vmit: úgy beszél vkiről, vmiről, hogy vmely kül. jól látható, figyelemmel kísérhető helyzetbe kerüljön; vmely helyzetben, összefüggésben tüntet fel, v. vmely helyzetbe hoz. ® Előtérbe állít; vminek a ® középpontjába állít vmit; ® közszemlére állít; vki elé állít vkit, vmit (vminek): vki előtt vmilyen minőségben lefesti, jellemzi; elénk állítja: <írásmű, művészi alkotás keretében> ábrázolja; mintának, példaképül állít vkit vki elé; magas ® piedesztálra állít vkit; vkit v. vmit egy ® sorba állít vkivel v. vmivel. Az árulókat elrettentő példának állítjuk a jövő nemzedék elé. Egy ilyen tudós példányképét [= például választott alakját] állítja elénk Kazinczy e korból Kalmárban. (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vhova, vmibe állít: <személyt, dolgot, eseményt> vmely keretben megjelenít, vmely művészi alkotásban ábrázol. (ritka, régies) Színre állít: színpadi műben ábrázol. [Hunyadi] oly nagy hazafi volt, amiként itt színre állítom. (Kisfaludy Sándor) Így értettem meg a költőt, aki … a béresgyerekek sunnyogó árnyaiból állíthatta meséjébe az apró ördögfiakat. (Móricz Zsigmond)
8. Vmit állít: munkájával v. intézkedésével eléri, hogy vmely építmény v. emlékmű létrejöjjön, és a kijelölt helyen álljon. ® Emléket állít magának; emlékoszlopot, síremléket, szobrot állít vkinek; (régies) vmit állít vhol: vmit épít(tet), emel(tet), létesít vhol. Jószágin kastélyt állít. (Széchenyi István) Nem lesz más célja, mint … oltárt állítani testvéri kegyeletének. (Ambrus Zoltán) Kutat ásnak. Közelébe ágas színt, leveles színt állítanak. (Eötvös Károly) || a. tárgyas (ritka) Úgy helyez el v. úgy telepít, létesít vmit, hogy vmely mozgó tárgynak v. jelenségnek az útját állja. Vminek az útjába állít vmit; (átvitt értelemben, régies) tőrt állít vkinek: olyan helyzetet készít elő vki számára, hogy az kénytelen legyen kisebb-nagyobb ballépést elkövetni, esetleg saját maga idézze elő bukását. A széljárás útjába szélfogókat, ültetvényeket, erdőket állít az ember. || b. tárgyas (átvitt értelemben, régies) <Intézményt, szervezetet> létesít, alapít, szervez. Iskolát, kisdedóvót, takarékpénztárt állít. Nézz Árpádra magyar, ki hazát állíta nemednek. (Vörösmarty Mihály)
9. Vmit vmire, vmilyenre állít: vmely készüléket szabályozva beigazít vmire, vmilyenre. A motort csendesre állítja; ® hidegre állítja a fűtést, a fűtőtestet v. a fűtőkészüléket. || a. tárgyas <Órát meghatározott időpontra> úgy szabályoz, hogy a mutatók meghatározott órát és percet mutassanak. Állítsd öt óra négy percre! || b. tárgyas <Állatot> vmilyen takarmányra fog, vmilyen takarmánnyal kezd etetni. ® Szárazra állítja a tehenet.
10. tárgyas (ritk. tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Saját véleményeként, meggyőződéseként bizonyos v. valószínű tényként mond, kijelent vmit. ® Bizonnyal állít vmit; erősen, határozottan, váltig állítja, hogy …; célszerűnek, helyesnek, helytelennek állít; (választékos, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) valótlant állít; hazudik; ® nagy képpel állít vmit; azt állítja róla v. felőle, hogy …; egyetlen szóval sem állítom; merem állítani, hogy …: bizonyos vagyok abban, hogy … Sokat állít, semmit sem bizonyít. Ha van, aki meri Állitni, hogy az ősz bajnokot ismeri, Álljon elő bátran. (Arany János) Állítottam már s állítom megint: legyőztem az időt. (Ady Endre) Néhányan állítják csak, hogy hallották még egyszer a hangját, hónapokkal eltűnése után. (Karinthy Frigyes) Gyula már a tegnapi estét adta elő, a szemtanú kellemes pózában, aki állít, cáfol, meglep és imponál. (Babits Mihály) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vkit, vmit vminek, vmilyennek állít: kijelenti azt a véleményét, hogy vki, vmi az v. olyan. Balog István … jó színészi tehetségnek állítja Katonát. (Gyulai Pál)
11. tárgyas (átvitt értelemben) <Tagadással szemben> pozitív véleményként mond vmit. Hol állítja, hol tagadja. Az egyik állandóan tagadta azt, amit a másik állított. || a. tárgyatlan (filozófia) <Ítélet, tétel> állítást tartalmaz.
Szólás(ok): ld. fal.
Igekötős igék: átállít; beállít; beleállít; egybeállít; elállít; eléállít; előállít; felállít; félreállít; helyreállít; ideállít; kiállít; leállít; megállít; nekiállít; odaállít; összeállít; ráállít; szembeállít; szétállít; visszaállít.
állított.
