állóhely
állóhely főnév
1. Az a hely, ahol vki v. ritk. vmi áll. Állóhelyében megfordul; egy állóhelyében: anélkül, hogy elmozdulna helyéről, ugyanazon helyen állva. Kádas pedig ott állt egy állóhelyében, A hallott beszédet forgatá fejében. (Arany János) Úgy találja, hogy jó volna, ha a világ most egyszerre megakadna állóhelyében … (Herczeg Ferenc) || a. <Közlekedési eszközön> az a hely, ahol csak állni lehet. Állóhely a villamoson. Csak állóhelyet kaptam az autóbuszon.
2. (sport, film, színház) <Sportpálya, sportcsarnok, régebben színház, cirkusz nézőterén> az az olcsó belépődíjú, rendsz. elkülönített rész, ahol ülőhelyek nincsenek. Állóhelyre váltott jegyet. Állóhelyről nézte végig az előadást, a meccset. || a. (sport, film, színház) Ilyen helyre szóló jegy. A pénztárnál már csak állóhelyet kapott.
állóhelyes.
