állott
állott melléknév -an, -abb
1. Olyan <dolog>, amelyet bizonyos ideig egy helyen tartottak; amely bizonyos ideig mozdulatlanul állt. Öntözésre legjobb az állott esővíz. Hozz füstön állott nyers kolbászt, fiam. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. Olyan <folyadék>, amely állás következtében üdeségét, friss voltát elvesztette. Állott víz. Nem ízlik az állott sör. Lehet-e jobban kedvelni … az állott vizet a forrásnál? (Vajda János)
3. Állás, pangás következtében romlásnak indult <eledel>. Állott étel, hús. || a. Állott szag: az így megromlott étel szaga.
4. (ritka) Állásban tartósságát, esetleg színét vesztett <fonal, szövött anyag>. Állott cérna, harisnya, szövet. Állott selymet vásárolt. Batthyáni-gyász, Kossuth-csipke, Garibaldi-kelme: S nincs oly állott, rossz portéka, amelly el nem kelne. (Tompa Mihály) Állott portéka, rossz, színét vesztette. (Tolnai Lajos)
állottság.
