álom
álom főnév álmot, álma
1. Bizonyos látási és hallási képzeteknek, emlékezetünkben lappangó képeknek rendezetlen és akaratunktól független sorozata, melyet alvás közben észlelünk. Érdekes álom; ® rossz álom; szép, szomorú, zavaros álom; álmot ® fejt; álmot ® hüvelyez; álmot magyaráz; álmot lát; elfelejti álmát. A jövőnek végeig beláttok Tünékeny álom képei alatt. (Madách Imre) Álmomban élő volt a holt. (Ady Endre) Álmomban varjak károgtak a fákon. (Juhász Gyula) Jövőmnek fátylát | egy rossz álom előttem szétnyitotta. (Babits Mihály–Dante-fordítás)
2. <Csak egyes szókapcsolatokban:> alvás. Édes álom; ® könnyű álom; ® nehéz álom; mély, nyomasztó álom; téli álom: az a tartós nyugalmi állapot, amelyben bizonyos állatok töltik a hideg téli időt; elkerüli az álom a ® szemét; álom jön ¬ a szemére; az álom leszáll ¬ a szemére; álom száll a szemére; az álom karjai ¬ között; álomba ® ejt; álomba ® esik; álomba ® mélyed; ®álomba ® merül; álomba ® ringat vkit; álomba ® sírja magát; álomba v. álomra ® szenderedik; álmában beszél; álmában sír; álmában is elmondja: olyan jól tud vmit, hogy szinte öntudatlanul, gépiesen is el tudja mondani; álmából felébreszt, felráz, felriaszt, felver vkit; álmából ® felhorkan; álmából felriad; álomnak ® ereszti fejét, szemét v. magát; szemét álomra hunyja; álomra ® hajtja a fejét; álmot ® bocsát vkire; az ® igazak álmát alussza; ® ellopja vkinek az álmát. Ne vidd el v. ne vigye el az álmunkat: (tréfás) <a leülés nélkül elsietni akaró vendégnek:> foglalj(on) helyet, ülj(ön) le nálunk legalább egy percre. Az álom a halálnak testvére. (Katona József) Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. (Petőfi Sándor) Gazdái az első, mély álmukat aludták, nem ébredtek föl. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, választékos) (Örök) álom: halott állapot; halál. ® Síri álom; örök álomra ® hunyja v. hunyja le (® lehuny) a szemét; örök álmát alussza: eltávozott az élők sorából, halva van.
3. Alvásra való hajlandóság; álmosság. Elfogja, elnyomja az álom; álom nehezedik ¬ a szemére, szempillájára; ® kimegy az álom a szeméből; ® kidörzsöli szeméből az álmot; ® kiveri az álmot vkinek a szeméből; ® kitörli szeméből v. szemeiből az álmot. A kövér esperes … kidörzsölte szeméből az álmot. (Krúdy Gyula) Nem jött az álom. | Hívtam pedig, így és úgy …, | százig olvasva s mérges altatókkal. (Kosztolányi Dezső)
4. (átvitt értelemben) A szabadjára engedett képzelet képei; ábránd, képzelődés, elképzelés. Az álmok világában él; álmában sem gondolta, hitte, képzelte volna: még legmerészebb elképzelésében sem g., h., k. volna. Ébredj nagy álmaidból, Ébredj, Árpád fia! (Bajza József) || a. Vmely elképzelés(ek)nek, vágy(ak)nak a beteljesedésére irányuló reménység, várakozás. Elérhetetlen, hiú, merész álom; legszebb régi álma; beteljesül, megvalósul, valóra válik az álma; szertefoszlik az álma; álmokban ringatózik; abban az álomban ringatja magát, hogy …; álmainak él; álmokat ® sző; szétrombolja, megsemmisíti vkinek az álmait. Úgy tapadt nagyszerű álmaihoz, mint a haldokló hős szorítja a zászlót! (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): 1. álomalak; álomkergető; álomlátó; álommagyarázás; álommagyarázó; álomrabló; álomrontó; álomszer; álomtündér; 2. félálom; lázálom; leányálom; vágyálom.
