alsó
alsó melléknév és főnév
I. melléknév alsóbb, felső fok: legalsó
1. <Két dolog közül a másikhoz viszonyítva> alacsonyabban levő. Alsó ajak, állkapocs, fogsor; az ablak bal alsó táblája; az ajtó alsó sarka. || a. (felső fokban is általános) <Függőleges tagoltságban> a legalacsonyabban levő. Az alsó v. legalsó ablaksor, erkély; a fa alsó v. legalsó ágai; a lépcső, a létra alsó v. legalsó foka; az asztal, a szekrény alsó v. legalsó fiókjában. Ideiglenesen le kellett költözködni az alsó házba. (Ambrus Zoltán) A rakodópart alsó kövén ültem, | néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. (József Attila) || b. <Egymásra rakott v. rakódott tárgyak halmazában, ill. vmely rétegeződésben> alul v. belül levő. Alsó bőrréteg, takaró, terítő. Kihúzta az alsó lapot az eléje tett kártyacsomóból. || c. (középfokban, legalsóbb felső fokkal, gyak. többes számú főnév jelzőjeként) Alsóbb: <a feljebb v. kijjebb levő(k)höz viszonyítva> lejjebb v. beljebb, de nem a leglejjebb v. legbeljebb levő. Vmelyik alsóbb fiókban; az egyik alsóbb rétegben. A víz az alsóbb rétegekbe szivárog. || d. (növénytan) Alsó állású magház: olyan m., amely a virágtakarón alul foglal helyet.
2. Lejjebb levő helyről jövő, alulról történő. Alsó világítás; (műszaki nyelv) alsó tüzelésű: olyan <kazán>, amelyben a tüzelőtér a víztartály alatt van. || a. (sport) Alsó vágás: a vívóállásban tartott kar alá irányuló v. || b. (sport) Alsó fogás: a) tornaszernek olyan módon való megfogása, hogy a tenyér a megfogott rúd, karika, léc stb. alsó részéhez szorul; b) <birkózásban> az ellenfél testének alsó része ellen irányuló f.
3. Vmely földrajzi egységtől v. vmely valóságos v. képzelt központtól délre levő <földrajzi egység v. terület>. Az ország alsó része, városai, vidéke. Országod alsó részei nemsokára | inkább mutatnak egy kovácsműhelyt, | … melyben most a kardokat | edzik. (Katona József) || a. A folyó forrásától távolabb levő <folyószakasz, ill. annak vidéke a hozzá közelebb esővel ellentétben>. A folyó alsó folyása. || b. A város v. falu alsó része, a falu alsó vége: a városnak v. falunak a) déli; b) a folyó folyásának irányában lejjebb eső; c) alacsonyabban fekvő része v. vége.
4. (átvitt értelemben) <Sorban, rangsorban, az értékelés rendjében:> hátul levő, (leg)alacsonyabb rangú, rendű. Az alsó asztal v. az asztal alsó vége: ahol a kevésbé tekintélyes, a rangsorban hátrább levő személyek ülnek; (történettudomány) alsó rend: <a hűbéri társadalomban> a kisnemesség és a köznép; (1945 előtt) a nép alsó rétege, osztálya: a kizsákmányolt, elnyomott s ezért a fejlődésben hátrább levő, elmaradt és lenézett réteg, osztály. Hajdan ütlekkel [= ütlegekkel] magyarázták a mi atyáink Hogy mi az alsó rend törvénye. (Fazekas Mihály) Nem szabad senkit „alsó osztály”-nak neveznünk azért, mert ilyen vagy amolyan ruhában jár. (Jókai Mór) || a. (csak alapfokban) Vmely emelkedő értéksor kezdetét jelentő; legkisebb, kezdeti. Alsó érték, határ; alsó fok. || b. Alsó fokú: a) <vmely utána következő fokon levővel szemben> a kiindulóponton levő; alsó fokú oktatás: régebben az elemi iskolai, ma az általános iskolai o.; alsó fokú szeminárium: a szemináriumi rendszer kiinduló szakasza; b) <vmely szervezetben> a legszűkebb területen, a legkisebb hatáskörrel működő s egy v. több felette álló szervnek alárendelt <szerv>. Alsó bíróság; alsó közigazgatás; c) ilyen szervvel kapcs., tőle eredő. Alsó fokú döntés, határozat, igazgatás, ítélet. || c. (középfokban, felső fok: legalsóbb) (átvitt értelemben) a) Alsóbb: (1945 előtt) kevésbé vagyonos, kevesebb jogú és kisebb műveltségű <társadalmi osztály, réteg>. Valami nagy terv volt készülőben az alsóbb rétegek közt dolgozó összeesküvőknél. (Jókai Mór); b) kisebb, kevésbé fontos ügyekre kiterjedő hatáskörű <közigazgatási, bírósági v. katonai szerv>. Alsóbb bíróság. A vezető szervek határozatait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. || d. (átvitt értelemben, irodalomtudomány, régies) Alsóbb drámai műfajok: könnyedebb, szabadabb drámai formában írt műfajok (bohózat, operett, revü, színpadi életkép és látványosság).
5. Alsóbb fokú. Alsó bíróság; alsó papság; (vallásügy) alsó rendek: <az egyházi hierarchiában> az áldozópapságot megelőző fokozatok; (történettudomány) alsó tábla: <a rendiség politikai szervezetében> az országgyűlési testületnek az a külön tanácskozó része, mely a vármegyék, káptalanok, szabad kerületek, királyi városok és a távollevő főurak küldötteiből állott; alsó tagozat, osztályok: <két tagozatra oszló iskolatípusban> az alacsonyabb fokú tagozat, osztályok. Az általános iskola alsó tagozata; alsó éves: vmelyik alsóbb osztályba járó <tanuló>. A diákok … még akkor csak az alsóbb klasszisokat tanulták. (Mikszáth Kálmán)
6. (zene) Vmely alaphangtól lefelé számított hangközzel meghatározott <hang>. Alsó kvart ¬; alsó kvint ¬; alsó szekund ¬. || a. (ritka, zene) Kis rezgésszámú, mély <hang>. A bőgős, mint tapogatós [= tapogatóval halászó] halász, Az alsó hangok mélyén kaparász. (Arany János)
II. főnév -t, -ja
1. (játék) Az ún. magyar v. svájci kártya három• figurája közül a legalacsonyabb értékű. Zöld alsó; alsóval üt. Az asztal hamar megvolt, de a játékból nem volt meg a vörös alsó. (Mikszáth Kálmán)
A 182. lapon az első hasáb alján a II. 1. sz. jelentés második sorában „három” helyett ez olvasandó: négy
2. <A fehérneműk közül> az alsónadrág, az ing, esetleg harisnya. Alsót vált; tiszta alsót vesz.
3. (1945 után, bizalmas) Az általános iskola I–IV. osztálya, ill. azok vmelyike. Még az alsóba jár. || a. (régies, bizalmas) A középiskola I–IV. osztálya, ill. azok vmelyike. Csak az alsóban tanít.
Szóösszetétel(ek): alsókabát; alsókar; alsótest.
