apát
apát főnév -ot, -ja (vallásügy)
1. Kolostor, monostor v. apátság feje, akinek joga van a főpapi jelvények viselésére; rendfőnök. Zirci apát. Vacsora nekik szobájokban adatott, s az apát egy barátot rendele mulattatásokra. (Kazinczy Ferenc)
2. (Világi v. címzetes) apát: világi papoknak adott – megszűnt apátságokra emlékeztető – kitüntető cím, ill. ezt a címet viselő személy. Hahóti apát. A szürke utcán | temettek egy kedves halottat, | kövér papok, pohos apátok. (Kosztolányi Dezső)
apáti.
