apus
apus főnév -t, (-ok), -a (főként egyes számban, ritk. birtokos személyraggal)
1. (bizalmas, kedveskedő) Apu(ka) <főként megszólításként, gyermeke(i) v. néha felesége részéről>. Apus, kimehetek játszani? Mi újság az üzemben, apus? Apus ebédre – kiáltott be egy fiú – eszünk. (Tolnai Lajos)
2. (argóban, bizalmas, tréfás) <Kamaszok, fiatalemberek egymás közti v. ritk. nőnek férfi ismerőséhez intézett megszólításaként>. Gyere focizni, apus! Hogy vagy, apus?
apuska.
