áramlik
áramlik tárgyatlan ige -ott, (ritka) áramoljon; -ani (rendsz. csak 3. személyben)
1. <Folyadék, rendsz. nyomás hatására> zárt pályán, vezetékben folyik. A csövekben áramlik a víz. Figyeltem, csillogó szemekkel, közelhajolva, mikor aludt, hogy áramlik a vér ifjú kék ereiben. (Karinthy Frigyes) || a. <Villamosság> vezetékben terjed.
2. <Levegő v. szag> árad (3). Áramlik a bűz. Meleg légtömegek áramlanak az országba.
3. (átvitt értelemben) <Emberek tömege vmilyen irányba> tódul, özönlik. A tömeg a város központja felé áramlik.
4. (átvitt értelemben) <Pénz vmely helyre> nagy mennyiségben jut. A pénz a bankokba áramlik.
Igekötős igék: átáramlik; beáramlik; kiáramlik; végigáramlik; visszaáramlik.
áramló.
