aránytalan
aránytalan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <dolog, eljárás>, amely a hasonlókhoz viszonyítva eltér a helyes, megszokott v. kívánatos mennyiségi viszonytól, aránytól (3). Aránytalan adóztatás, bérezés, felosztás. Aránytalanul nagy áramfogyasztás; a rajz aránytalan kisebbítése, nagyítása. [A fuvardíjat] munkában kapta meg, tehát a készpénzösszegnél aránytalanul nagyobb értékben. (Móricz Zsigmond)
2. Olyan <dolog>, amelynek a részei nincsenek helyes, megfelelő arányban egymással és az egésszel, s ezért kellemetlen, nyugtalanító, nem tetszetős hatást keltő. Aránytalan arc, épület; aránytalan szerkezetű eposz. Aránytalanul nagy orra van. Mi bűvöletes álom! Kusza bár | … s aránytalan, mint minden álom. (Vajda János)
