bámul
bámul ige -t, -jon
1. tárgyas Hosszan, csodálkozva, magáról megfeledkezve néz vkit, vmit. Mindenki őt bámulta, mikor báli ruhájában megjelent. A nézők bámulták a bűvész mutatványait. Nagy, jó, deli, magyar legények Bámulták a sűrűt és vizet. (Ady Endre) Este … órákig bámulta az égboltot, melyen a nyári hullócsillagok hosszú fénypászmákat vontak. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (Vkire, vmire) bámul: meglepődve, elképedve, értetlenül, hosszasan mereszti a szemét (vmely irányba). Vö.: rábámul. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk bámul. Úgy bámul, hogy majd kiesik a szeme. Úgy bámult, hogy tátva maradt a szája. Szóláshasonlat(ok): bámul, mint ® borjú az új kapura; úgy bámul, mint a sült ® hal. No, mit bámulsz úgy rám, mintha meg akarnál enni? (Mikszáth Kálmán) Gergely kővé meredten bámult a levélre. (Gárdonyi Géza) || b. tárgyatlan Gondolataiba merülve v. gondolat nélkül elmerengve néz vhova. A sötétbe bámul; maga elé bámul; a ® levegőbe bámul. Ülénk a bús sziget homokján, S a vízre bámultunk. (Tompa Mihály) Széles országútra messze, messze bámul, Mintha más mezőkre vágyna e határrul. (Arany János)
2. Bámul vmit, vkit: vkinek vmely különleges tulajdonságát, meglepő cselekedetét folytonos csodálattal, elismeréssel veszi tudomásul; csodál. Bámulom szorgalmadat, tudásodat. Bámullak türelmedért. Bámultuk, milyen gyorsan dolgozik. Mindnyájan bámultuk bátorságát, ragyogó szépségét. Édesanyám mindig bámulta, hogy az ura olyan, mint a vas: oly erős és elnyűhetetlen. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan Bámul (vmin v. vminek láttára, hallatára): meglepődve hall(gat)ja, veszi tudomásul, értesül róla. Az emberek bámultak vakmerőségén. Csak bámult a hallottakon, a híreken. Bámult a történet meglepő fordulatán. || b. tárgyatlan Csodálkozik. Az idegen népek bámulva hirdetik: Hogy a magyar huszár lóháton születik. (Sárosy Gyula)
3. tárgyatlan (bizalmas) Bámészkodva tétlenkedik. Mit bámulsz? Ugorj már a lapátért! Ne bámuljatok, dolgozzatok!
Igekötős igék: átbámul; bebámul; elbámul; előrebámul; felbámul; hátrabámul; kibámul; lebámul; megbámul; rábámul; utánabámul.
Szóösszetétel(ek): ámul-bámul.
bámuló; bámult; bámultat.
