bankár
bankár főnév -t, -ok, -ja v. (ritka) -a
1. (1945 előtt) Az az üzletember, aki idegen pénznemeknek és értékpapíroknak adásvételével, váltó-leszámit(ol)ással, hitelnyújtással hivatásszerűen foglalkozik. A bankár sokat nyert az értékpapírüzleteken. Sok bankár meggazdagodott a parasztság verejtékén. [A] hölgy … a leggazdagabb pesti bankárok egyikének leánya. (Jókai Mór) A … szökőkút körül eleven élet rajzott. Nők bricseszben …, skandinávnak öltözött bankárok és nagykereskedők, sítalpakkal a vállukon. (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Az a személy, akitől ismerősei, barátai pénzt szoktak kölcsönkérni, ill. aki a családban a pénzt kezeli. Ő az én bankárom. A felesége fizette ki a számlát, mert ő a bankár a házban.
2. (játék) <Kártyával játszott szerencsejátékban v. rulettben> az a játékos, aki a bankot (3) adja. A bankár mindenkinek a pénzét elnyerte. Elnyerjük a bankártól az ingét is. Mindannyinak tételét [= tétjét] behúzta a bankár. (Vas Gereben)
Szóösszetétel(ek): 1. bankárcsalád; bankárérdekeltség; bankárház; 2. zugbankár.
bankári; bankáros; bankárság.
