barázdál
barázdál ige -t, -jon
1. tárgyatlan (mezőgazdaság) <Szántáskor> az első barázdát húzza, szántja. Most barázdál. || a. tárgyas Barázdál vmit: <szántáskor> vmely földterületen az első barázdát húzza, szántja. Azt a táblát barázdálja.
2. tárgyatlan (mezőgazdaság) <Szántáskor> az utolsó, a szomszéd földjével érintkező szélső barázdát húzza, szántja. Nincsen sírja fölött egy akkora kő, mekkora a legkisebb hold föld végében van, hogy a szomszéd odább ne barázdáljon. (Vas Gereben)
3. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Homlokát gondok barázdálták: homloka ráncos a gondoktól.
4. (műszaki nyelv, építészet) <Megmunkálandó anyagon, szerkezeti alkatrészen> egy v. több sávszerű bemélyedés, vájolatot hoz létre.
Igekötős igék: bebarázdál; megbarázdál.
barázdálás; barázdáló.
