batár
batár főnév -t, -ok, -ja
1. (régies) Nagy, üveges, fedett hintó. Két nyomorult gebe … van befogva egy-egy özönvíz előtti batárba. (Mikszáth Kálmán) Az utcán nem zörög szekér | sem szekér, sem batár. (Babits Mihály) || a. (bizalmas) Nagy, ormótlan, régimódi, nehézkes kocsi. Albert barátom … Pest leggyorsabb fiákerén [érkezett], … nem pedig azon az ócska batáron, amelyen a titkosrendőrök jártak nyomozni. (Krúdy Gyula)
2. (tájszó) Nagy befogadóképességű, magas oldalú szekér. Aprófát, pelyvát fuvaroz a batárban.
