beáramlik
beáramlik tárgyatlan ige
1. <Folyadék, légnemű test, szag> külső helyről belső helyre áramlik. A víz beáramlik a tartályba. A friss levegő beáramlott az ablakon a szobába. A kinyitott ajtókon hideg áramlott be. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) <Zárt testületbe, kül. politikai pártba sok személy> egy időben belép, bejut, rendsz. önző érdekből v. kártevő szándékkal. A felszabadulás után néhol nyilas elemek is megpróbáltak beáramlani a pártba.
beáramló; beáramlott.
