becsomagol
becsomagol ige
1. tárgyas Alkalmas anyagba (papír, vászon stb.) beburkol (és összeköt) vmit. Becsomagolta a cipőt. A műszereket viaszosvászonba csomagolták be. Az apróságokat becsomagolta zsebkendőjébe. Becsomagoljam a könyveket? Az aranyos kardkötő ott volt … szépen becsomagolva a tógája zsebében. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Ruhaneműt, úti holmit> utazókosárba, bőröndbe, ládába rak; összecsomagol. Kevés holmiját hamar becsomagolta. Az úti készletet már becsomagoltam. Holnap elutazunk, már be is csomagoltunk. Isten önnel uram, engedje meg, hogy ruháimat becsomagolhassam. (Mikszáth Kálmán) Becsomagolt és hazajött az erdélyi birtokaira. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyas (sport, bizalmas) <Birkózásban ellenfelét> különféle fogások alkalmazásával mozgásra képtelenné teszi. A második menetben akkora fölénybe jutott, hogy ellenfelét becsomagolta.
becsomagolás; becsomagolható; becsomagoló; becsomagolt; becsomagoltat.
