befogat
befogat ige
1. tárgyas Befogat vmit: utasít vkit, hogy állatot vmely eszköz, rendsz. jármű elé odakössön, hogy azt húzza. Befogatja a lovakat, az ökröt. || a. (tárgy nélkül) Gyorsan befogatott. A gazda … befogatott, s átment a bálingi kastélyba. (Mikszáth Kálmán) A módosabb polgárok gyorsan befogattak és kocsin igyekeztek a tűz színhelyére. (Krúdy Gyula)
2. tárgyas Utasít vkit, hogy vmit, vkit befogjon (1, 3, 4, 7). Befogatja vele a fülét. Befogatta a tolvajt a börtönbe. Egy szerencsétlen asszonyt a vármegye befogatott. (Jókai Mór) Vagy le akarom foglalni a fizetését, vagy be akarom fogatni. (Mikszáth Kálmán)
befogatás.
