behatás
behatás főnév -t, -ok, -a
Általában a behat igével kifejezett cselekvés, folyamat, történés; az a tény, hogy vki, vmi behat (vmibe, vhová, vmire). || a. (választékos) Változás előidézése vmin; hatás, befolyás. Jótékony, káros, külső behatás. Nyugodni fog, ki minden külső behatástól megmenekedett. (Eötvös József) A kerek kis magyar kálvinista falvak nem voltak kitéve külső behatásoknak. (Móricz Zsigmond)
