beigazít
beigazít tárgyas ige
1. <Vmely tárgyat, alkatrészt> kellő helyére betesz, behelyez; beilleszt. Beigazítja sarkaiba az ajtót. Beigazította a tengelyt a kerékagyba. || a. Beigazít vmit: vminek az erre a célra való alkatrészét a kívánt helyzetbe igazítja: beállít. Beigazítja az ágyút, a fényképezőgépet. Beigazította az órát fél ötre.
2. (népies, régies) <A kívánt v. keresett helyre> irányít, juttat, vezet vkit.
3. (népies) Vkit vhol elhelyez (3), vhová bejuttat. Veszelka be tudna most igazítani a városhoz. A méneshöz. (Móricz Zsigmond)
beigazítás; beigazítható; beigazító; beigazított; beigazíttat.
